Ha gyerekem lesz, két babakocsit veszek, és azt mondom neki, régen volt egy ikertestvére, csak az nem fogadott szót. Így a régi vicc. Mottónak pont jó lesz, mert most eredményt hirdetünk a legbizarrabb francia gyerekdalok versenyében.

Van ez a dal, hogy a Katalinka szálljon el, mert kerék alá meg sós kútba meg egyéb borzasztó helyekre teszik a törökök, aztán meg jól agyonlövik. A diáksziget még reklámot is csinált belőle, olyan kellemes alkotás, és milyen szerencse, hogy pont a gyereknek énekeljük ezt a dalt, így legalább megtanulja jól, hogy mi a törökök istene. Mert az a jó a gyerekdalokban, hogy nagy részüket unatkozó szülők írják, meg olyanok, akik szerint tök mindegy, a kölyök úgyse érti, és ezért lényeg, hogy rímeljen, legyen ritmusa, a többi nem fontos, például boci-boci tarka, se füle se farka, ez így konkrétan egy baromság, de jól rímel. Odamegyünk lakni, ahol tejet kapni. Hol a gond? Végülis a költözködésnek is megvannak a maga ökölszabályai, nem? Nincs tej, nincs lakás, ilyen egyszerű.

Egyik kedvenc francia gyerekdalunk - mely egyébiránt "A Gyerekdal" Franciaországban - valószínűleg nem gyerekdal volt eredetileg, mert arról szól, hogy egy kis hajó elmegy egy nagy útra, oszt mikor elfogy az élelem, akkor a matrózok sorsot húznak, hogy ki legyen megéve, de amíg vitatkoznak, hogy főzzék vagy süssék vagy szotírozzák a fiatal tengerészt, aki a rövidet húzta, az felmászik az árbóckosárba imádkozni, és akkor csoda történik, és beleugrál a hajóba egy csomó hal, és ezért nem kell megenni a fiatal matrózt mégse. Szép dal, kicsit hasonlít arra, amelyiket énekelteti a Walter Matthau a Békával a Kalózok végén. Csak gyerekdalnak kicsit sok, de legalábbis vicces lehet, mikor a gyermek rákérdez a dolgok velejére.

A dobogó második fokán az a dal áll, amely annyira totálisan érthetetlen, hogy egyszerűen nem bírjuk még elképzelni sem, hogy hogy keletkezett. Illetve de, azt el tudjuk, de hogy ebből hogy lett mindenki által ismert és énekelt gyerekdal, azt nem értjük sehogy se.

Se ritmusa, se ríme, se értelme. Arról szól, hogy egy anya szopatja a gyereket. Nem szoptatja, szopatja. Szövege: "Anya, azoknak a hajóknak ott van lábuk? Hát persze, te mamlasz, ha nem lenne, nem tudnának járni." Ahogy mondani szokás, ez biz odabasz.

A díjnyertes dal azonban egy zöld egérkéről szól, és rossz az, aki rosszra gondol, de nekünk határozottan van benne egy halvány pedofil vonal. Egyébként csak szelíden felbújt az állatkínzásra, mindezzel együtt gyönyörű, az ő kezét szorítjuk meg utoljára, a dobogó tetején.

Hevenyészett műfordításban a szöveg:

Egy zöld kisegérke

kifutott a rétre.

A farkánál elkapom,

bácsiknak megmutatom.

A bácsik azt mondják:

Olajba mártsa,

vízbe is való,

csiga lesz, de jó

forró.

 

Sapkámban nem marad meg,

túl nagy, mondja, a meleg.

Fiókomba teszem át,

ott meg, mondja, nem jól lát.

Mikor bugyimba teszem,

három bogyót toj nekem!

 

W T F ? ? ?