Egyszer régen volt egy poszt itten, melyben francia embereket emlegettünk, minő meglepetés. Az emlegetettek között volt megtalálható bizonyos Georges Brassens nevű. Azt találtuk mondani róla, hogy a szövegeit az UNESCO akár a világörökség részévé is nyilváníthatná. Na, akkor voltak, akik aszonták, nem hiszik, és hogy mért nem mutajuk meg magyarul, hogy az milyen. Hát mért nem. Van ez a Cseh Tamás dal, hogy "így tedd rá, úgy tedd rá, mindig csak tedd rá, szól a csimpolya is, duda-duda-dínomdánom", na ezt valaki lefordítaná tetszőleges idegen nyelvre? Köszi. Brassenst is kábé így lehet magyarra. De csak addig nyavalygattak, hogy megpróbálkoztunk vele. Itt az eredménye, magyar, érthető, rímel, ennyi legyen elég. A dal egyébként 1952-ben jelent meg, Brassens első, La mauvaise réputation című albumán. A fordítás finoman szólva nem ér az eredeti nyomába se, kevésbé finoman szólva megöltük a gorillát, de nem mi akartuk.
A gorilla
A gorilla nem is bánta,
hogy a vastag rácsok előtt
az illemre fittyet hányva
be-bekandikáltak a nők.
Főként egy szervére nézett
a falu sok vénasszonya,
de jóanyám óvva intett,
hogy kimondjam e helyt, hova.
Jön a gorilla!
Na de egyszer csak a majom
nagy ketrecének a zárja
kinyílik, hogy mért, nem tudom,
biztos rosszul lett bezárva.
Kiszabadulván emígy szólt
a vad: "Hát ma elveszítem!"
A szüzességére gondolt,
azt kitalálták, remélem.
Jön a gorilla!
Szegény vadasparkvezető
kétségbeesve dadogja:
"Ezen gorillának még nő-
vel nem akadt soha dolga!"
Hát amint a fehérnépek
meghallják, hogy a majom szűz,
nem ám hogy megörülnének,
de futnak, mint a futótűz!
Jön a gorilla!
Ugyanazok, kik az imént
nagy elszántsággal vizslatták,
most menekültek agárként.
Nem értem ezt a logikát!
Miért szaladtak szét vajon,
hisz az ágyban, tudvalevő,
a férfinél jobb a majom,
tanúsíthatja minden nő.
Jön a gorilla!
Szóval mindenki szétfutott
a begerjedt majom elől,
csak egy öreglány maradt ott
meg egy bíró az esküdtszékről.
Hát, ha már a sors így hozta,
a majom a csámpázását
eltérítve megcélozta
a jogászt meg a nagymamát!
Jön a gorilla!
"Ah" - sóhajt a matróna
"Hogy kellek még valakinek,
ez oly ritka csoda volna,
melyben régóta nem hiszek!"
Amaz, látván a gorillát,
állt mereven, mint a cövek,
naivan úgy hitte: "Kizárt,
hogy egy nősténynek nézzenek."
Jön a gorilla!
Most álljunk meg itt egy szóra,
hamarjában gondoljuk át,
ha valahogy muszáj volna,
a bírót vagy a rút nyanyát
becstelenítenénk-e meg?
Én úgy hiszem, alig vitás,
többségünk szerint az öreg
a megfelelő választás.
Jön a gorilla!
Ám, bár - mint mondtuk - a majom
a szerelem nagy mestere,
az ízlése nem túl finom,
s pallérozatlan az esze.
Hiába tudjuk mi mind jól,
hogy jobb parti a boszorka,
ő a jogászhoz bandukol,
s berángatja egy bokorba.
Jön a gorilla!
Képzeljék csak el a többit,
mert sajnos az aktust magát
nem mesélhetem el, pedig
tudom, szívesen hallanák.
A bíró a fennkölt percben
mamájáért úgy üvöltött,
mint az, kit reggel egy perben
a guillotine alá küldött.
Jön a gorilla!
