Figyelem! Unintelligens anyázás jön. Akit nem érdekel a labdarúgás vagy aki úgy szeretné megőrizni blogunkat emlékezetében, mint a béke szigetét, ahol értelmes szövegek sorakoznak értelmes témákról, az NE lapozzon. A többieknek szabad.
Távol álljon tőlünk az olcsó anyázás, de hát ami sok az sok. Most már tényleg fel kell tenni a kérdést, hogy ugyan mennyi futball-szakértelem szorulhatott valakibe, akinek a feje úgy néz ki, mint ezé a Domeneché? Nem kívánnánk elemezni, hogy Raymondunk mennyire láthatóan nem csinál semmit a francia válogatott élén, nem ér annyit az egész. Csak egy mondatot teszünk ide, mert ez olyan, hogy akár Medgyessy Péter is mondhatta volna. Mielőtt azonban idézzük a mester örökérévényű szakértését, egyébként a sokadikat, sőt tulajdonképpen egy rá teljesen jellemzőt, csak annyit tennénk, hogy megmutatjuk, emberünk milyen volt és milyen lett. Nos, míg futballista leend, Raymond Domenech beceneve a "Hentes" volt, a feje pedig így festett:
Csunya azigaz, megvan már a hajszerkezet meg minden, de ez akkor még divatosnak számított. Valamint igaz ugyan, hogy a legsötétebb Bee Gees-időket juttatja eszünkbe, de hát Rudi Völler arca is hasonló volt, mondhatni igen, ez egy focista feje. Manapság Domenech beceneve a "Finom", és az arca ilyenre változott:
Ja nem, bocs, ez Dobó Kata. Szóval az arca ilyenre változott:
Mondjuk nincs olyan sok különbség. Ha valaki azt meri mondani, hogy ez egy focista vagy még inkább egy edző arca, tüstént kukoricára térdepeltetjük. Persze ez még nem lenne baj, végülis nem a méret akarom mondani a külső számít. De hogy hogy lehet valakiből edző, akinek összes munkássága abban merül ki, hogy néha kiválaszt egy vagy több sztárjátékost, hogy lehessen valakit látványosan mellőzni, és közben olyan mondatokat szól, mint pl. tegnap a meccs félidejében arra a kérdésre, hogy milyen stratégiát gondol alkalmazni, mert hogy ez így fos, és ki fognak kapni, és ki fognak esni, és akkor aszongya, hogy
"Próbálkozni kell. Meg kell próbálni... valamit."
Hofi Géza erre azt mondaná, ez az ember biztos valakinek a faszavége. Hát lehet. Szerencsére úgy tűnik, ahhoz túl hosszú faszé, hogy a magyar válogatott élére kerüljön valahogy véletlenül. Ez is valami. De könyörgöm, franciák, ti, akik minden szarért sztrájkoltok meg tüntettek: meddig hagyjátok még ezt?
(Amúgy külön posztot érdemelne a két kopasz, Zidane és Barthez, ahogy bőrdzsekiben, rezzenéstelen arccal ülik végig a meccset. Hát igen. Vannak napok, mikor az ember felteszi magának a megfelelő kérdést.)